A kormány évek óta hevesen támadja azokat a médiumokat, amelyek többek között Magyarországon kívüli pályázati forrásokból működnek. 2025 májusában a parlament elé került az a törvényjavaslat, ami elfogadása esetén gyakorlatilag szabad kezet ad majd Szuverenitásvédelmi Hatóságnak és a kormánynak, hogy erre hivatkozva bárkit elhallgattasson. A 21 Kutatóközpont és a Médiafórum 800 fős internetezőkre reprezentatív online kutatásban vizsgálta, hogyan ítélik meg a magyarok a médiumok függetlenségére és bevételi forrásaira vonatkozó kérdéseket.
A kutatás – melynek adatfelvétele még az úgynevezett átláthatósági törvényjavaslat beterjesztése előtt történt – két fő részéből az egyikben a médiafinanszírozásra és az újságírás politikai, gazdasági függetlenségére vonatkozó ellentétes állításpárokról kellett eldöntenie a válaszolóknak, hogy melyikkel értenek inkább egyet. A másikban különböző bevételi forrásokról kellett megmondania a válaszolónak, hogy az adott bevételi forrást használó média véleménye szerint mennyire tekinthető objektívnek.
Főbb megállapítások
A médiafinanszírozás és az újságírás függetlensége megosztó témák: nagyon kevés az olyan állítás, amellyel a válaszolók többsége egyetértene. A legtöbb kérdésben markánsan megmutatkozik a Fidesz, illetve a Tisza Párt támogatóinak véleménykülönbsége.
Azzal azonban, hogy “a külföldi forrás is csak egy bevételi forrás, ez alapján nem lehet elítélni a médiumokat, hírforrásokat”, az internethasználó magyarok jelentős többsége, 61 százaléka egyetért. A „külföldről pénzelt”, „nyomásgyakorló”, „ügynök” újságírókról szóló narratíva az erre irányuló jelentős erőfeszítések ellenére sem lett uralkodó a közvélemény jelentős részében. „Csupán” 24 százalék gondolja, hogy „ha egy médium, hírforrás külföldről kap pénzt, akkor valószínűleg Magyarország ellen dolgozik”.
Az újságírók általános gazdasági és politikai függetlenségével kapcsolatban ugyanakkor nagy a szkeptikusok tábora: csupán 45 százalék ért egyet azzal, hogy “Van olyan médium, hírforrás, amelynek tartalma nem függ a tulajdonosa üzleti érdekeitől”, és csak 40 százalék azzal, hogy “Vannak Magyarországon olyan nagyobb médiumok, hírforrások, amelyek teljesen függetlenek, semmilyen politikai szereplő, párt közvetlen befolyása alatt nem állnak”.
Az összes vizsgált kérdésben a pártpreferencia szerinti eltérések nagyon jelentősek: 30-40 százalékpontnyi különbségek figyelhetők meg azok között a válaszolók között, akik a Fideszre szavaznának (a minta hozzávetőleg negyede) és akik a Tisza Pártot választják (a minta hozzávetőleg harmada) abban, hogy az ellentétes állítások melyikével értenek egyet. A kivétel a „Csak azok a médiacsatornák megbízhatóak, amik anyagilag és politikailag is függetlenek” állítás, melynek megítélésében hasonlóan viselkedik a két csoport: 60, illetve 65 százalékuk ért egyet ezzel az állítással (szemben a más pártra szavazókkal és a bizonytalanokkal, akik között csak 46 és 29 százalék az egyetértők aránya).
Fontos kiemelni az életkor szerepét az állítások megítélésében: minden állítás esetén a fiatalok között vannak legnagyobb arányban azok, akik bíznak az újságírás függetlenségében.
Az olvasóktól érkező bevételeket, a hirdetési bevételeket és az EU-s pályázatokból származó bevételeket a nagy többség nem tekinti az objektivitás akadályának, míg a külföldi forrásból (külföldi magánemberektől, alapítványoktól, államoktól) és a magyar államtól származó bevételeket a többség inkább kifogásolhatónak tartja az objektivitás szempontjából. Ahogy a függetlenséggel kapcsolatos véleményeknél, ebben az esetben is nagyok a pártpreferencia szerinti különbségek: a Fideszre szavazók az átlagnál elfogadóbbak a magyar államtól származó bevételekkel, és elutasítóbbak a külföldi forrásokkal és az EU-s pályázati forrásokkal kapcsolatban. A Tisza Pártot választók ezzel szemben nagyon kis arányban elfogadóak a magyar állami forrásokkal kapcsolatban, és nagyon nagy arányban az EU-s pályázatokkal és az olvasói előfizetésekkel.
Részletes eredmények
I. Médiafinanszírozás és független újságírás
Öt állításpárt teszteltünk: a válaszolóknak egymással ellentétes állításokról kellett eldönteniük, hogy melyikkel értenek inkább egyet.
1. Az újságírók politikai felelősségének kérdése megosztja a társadalmat: 43% ért egyet azzal, hogy “Az újságírónak figyelembe kell vennie, hogy milyen politikai következménye lesz az általa készített cikknek/videónak/podcastnak”, míg 48% inkább azzal, hogy “Az újságírónak nem kell foglalkoznia az általa készített tartalom politikai következményeivel” (9% nem tudja).
-
- A nemek közti különbségek jelentősek: a férfiak nagyobb valószínűséggel értenek egyet azzal, hogy az újságíróknak nem kell foglalkozniuk a politikai következményekkel (56% vs.41%).
- Iskolázottság szerint is különbségek figyelhetők meg: a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők inkább hajlanak arra, hogy a politikai következményekkel nem kell foglalkoznia az újságíróknak (felsőfokú iskolai végzettségűek 54%-a, alacsony iskolai végzettségűek 42%-a ért egyet ezzel).
- A pártpreferencia magyarázó ereje nagy: a Fidesz-szavazók 64%-a ért egyet azzal, hogy politikai következményeket figyelembe kell venniük az újságíróknak, a Tisza-szavazók 29 százalékával szemben).
2. Az üzleti érdekektől való függetlenség kérdése a legmegosztóbb kérdés, majdnem ugyanannyian értenek egyet az egyik, mint az azzal ellentétes állítással: “Minden médium, hírforrás tartalma tulajdonosa üzleti érdekektől függ” (44%) vs. “Van olyan médium, hírforrás, amelynek tartalma nem függ a tulajdonosa üzleti érdekeitől” (45%) (12% nem tudja).
-
- Nagy a különbség nagyvárosiak és kistelepülésen élők között: a budapestiek 61 százaléka, a faluban élők csupán 36 százaléka ért egyet azzal, hogy a média lehet független a tulajdonos üzleti érdekeitől.
- A korcsoportok között jelentős az eltérés: a fiatalabbak (18-29) 75 százaléka ért egyet azzal, hogy lehet független üzleti érdekektől a média, míg a középkorú és idősebb válaszolók szkeptikusak.
- A pártpreferencia ebben az esetben is meghatározó: a Tisza Pártra szavazók majdnem kétharmada, a Fideszre szavazók kicsit több mint egyharmada hisz az üzleti érdekektől való független média lehetőségében.
3. Külföldi források megítélése: a válaszolók kis része ért csak egyet azzal, hogy “Ha egy médium, hírforrás külföldről kap pénzt, akkor valószínűleg Magyarország ellen dolgozik” (24%) vs. “A külföldi forrás is csak egy bevételi forrás, ez alapján nem lehet elítélni a médiumokat, hírforrásokat” (61%) (15% nem tudja).
-
- Extrém nagy a kérdésben a pártpreferencia alapján megfigyelhető polarizáció: a Fideszre szavazók 70 százaléka ért egyet azzal, hogy a külföldi forrás valószínűsíti a Magyarország-ellenes működést, míg a Tisza-szavazók 89 százaléka ért egyet azzal, hogy a külföldi forrás csak egy bevételi forrás, ami alapján nem lehet elítélni a médiumokat.
4. A média politikától való függetlensége: a válaszolók mindössze 40 százaléka ért egyet azzal, hogy “vannak Magyarországon olyan nagyobb médiumok, hírforrások, amelyek teljesen függetlenek, semmilyen politikai szereplő, párt közvetlen befolyása alatt nem állnak”, a válaszolók fele szerint “minden nagyobb hírforrás valamelyik politikai oldal befolyása alatt áll” (10% nem tudja).
-
- Az életkor fontos faktor a politikai függetlenség megítélésében: a fiatalabbak jóval nagyobb valószínűséggel értenek egyet azzal, hogy létezik politikától független média (18-29 évesek 62 százaléka), mint az idősebbek (60-74 évesek 23 százaléka).
- A pártpreferencia ismét nagy polarizációt mutat: a Fidesz-szavazók 70 százaléka ért egyet azzal, hogy minden hírforrás politikai befolyás alatt áll, míg a Tiszára szavazók 68 százaléka ért egyet azzal, hogy létezik közvetlen politikai befolyástól mentes hírforrás.
5. Az internetező magyarok több mint fele ért egyet azzal, hogy “csak azok a médiacsatornák megbízhatóak, amik anyagilag és politikailag függetlenek” (52%), míg több mint harmada szerint “a megbízhatóság nem azon múlik, hogy honnan jönnek a források, hanem azon, hogy az újságírók mennyire színvonalasan dolgoznak” (36%) (12% nem tudja).
-
- Ez az egyetlen kérdés, aminek megítélése nem mutat nagy eltéréseket pártválasztás szerint: a Fidesz és a Tisza Párt szavazói hasonló arányban értenek egyet az állításokkal (a Fideszre szavazók 60, a Tisza Pártra szavazók 65 százaléka ért egyet azzal, hogy a megbízhatóság feltétele az anyagi és politikai függetlenség).
II. A média bevételi forrásai
Arra kértük a válaszolókat, hogy mondják meg, mennyire tekinthető szerintük objektívnek az a médiacsatorna, amelyiknek a bevételei az alábbi forrásokból vannak.
A különböző források sorrendje a válaszok alapján (azok százalékos aránya, akik szerint teljesen objektívnek, vagy inkább objektívnek tekinthető az adott forrással gazdálkodó médiacsatorna):
-
- Korcsoportok szerinti eltérések: a fiatal válaszadók (18-29) kimagaslóan nagy arányban bíznak az olvasói hozzájárulásokban (96% az előfizetésekben), és nagyon kis arányban az állami forrásokban (11%).
- A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében az olvasói előfizetésnek és az 1%-nak jobb a megítélése, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. Az alacsony iskolai végzettségűek az EU-s pályázatokkal kapcsolatban kevésbé elfogadóak (47%), mint a közepes (71%) és magas iskolai végzettségűek (67%).
- A falun élők nagyobb arányban elfogadóak az állami támogatásokkal kapcsolatban (34%), mint a nagyvárosban élők (18 és 17%).
- A függetlenséggel kapcsolatos véleményekhez hasonlóan a bevételi források megítélése is nagy pártpreferenica-alapú megosztottságot mutat: A Fidesz-szavazó válaszolók az egyetlen társadalmi csoport, amelynek többsége teljesen vagy inkább objektívnek tekinti az állami forrásból gazdálkodó médiumokat (55%), míg szkeptikus a külföldi forrásokkal kapcsolatban (20% bízik a külföldi magánemberektől, alapítványoktól, 11% a külföldi államoktól származó forrásokban). A Fidesz-szavazók az EU-s pályázati forrásokkal kapcsolatban is szkeptikusak: 38 százalékuk szerint tekinthető objektívnek az a médium, ami EU-s pályázati forrást használ.
- Ezzel szemben a Tiszára szavazók ellentétes mintázatot követnek: nagyon kis arányban elfogadóak az állami forrásokkal kapcsolatban (6%), és nagyon nagy arányban az EU-s pályázatokkal (83%), olvasói előfizetésekkel (87%) és külföldi magánemberekkel, alapítványokkal kapcsolatban (58%).
Módszertan és háttér
Az online kutatás 800 fő megkérdezésével, 2025. május 8. és 12. között zajlott. A kutatás reprezentatív az internethasználó felnőtt magyar lakosságra, az adatok +-3,5 százalékponttal térhetnek el attól, amit a teljes alapsokaság megkérdezése esetén kaptunk volna. A minta kisebb torzulásait súlyozással korrigálták, nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely és 2024-es pártpreferencia szerint.
A felmérés az International Press Institute támogatásából, a Direkt36 és Médiafórum együttműködésében valósult meg, a kutatás szakmai tervezését, a lekérdezést és az adatok feldolgozását a 21 Kutatóközpont végezte.
További információ:
www.mediaforum.hu
A Médiafórum Egyesület hírlevelére a weboldalon, vagy az info@mediaforum.hu emailcímre küldött emaillel lehet feliratkozni.
A Magyar Hang által készített műsor a kutatás eredményiről, és általában a médiafinanszírozásról és az újságírói függetlenségről videó formában megtekinthető itt, podcastként pedig meghallgatható a Magyar Hang csatornáján a fő podcast felületeken.
Ábrák:
Mediaforum_finanszirozas_abrak_2025_majus_vegl
Mediaforum_finanszirozas_abrak_2025_majus_vegl
Összefoglaló: